Megbánás és megbocsátás

Van úgy, hogy az ember hibát követ, hogy nem úgy csinál mindent, ahogy kellene. Van, hogy jól érzi magát egy kapcsolatban, de a régi berögzött „gondolatai” miatt néha eltéved. A legnehezebb dolog a világon beismerni, hogy hibázott. Saját magának beismerni sem könnyű, de a másik embernek elmondani, aki ellen vétettél, még nehezebb. Amikor egy ember ezt mégis megteszi, és a szemedbe mondja, hogy: SAJNÁLOM, akkor megmozdul benned valami. Valami, ami nagyon jó érzés. Amit akkor éreztél, amikor még minden rendben volt. Amikor olyan őszinte és mély beszélgetést folytattok egymással, amilyet azelőtt soha, pedig nagyon sokat beszélgettetek mindig is, akkor azt érzed, hogy az az ember tényleg megbánta, amit veled tett. A szemedbe mondja, hogy hülyeség volt, amit csinált, hogy nem volt elég türelmes veled. Elmondja, hogy egy dologra jó volt a ballépése, mégpedig, hogy rájött, hogy nem az számít, hogy mennyi pénze van valakinek, vagy, hogy van-e munkahelye, hanem sokkal többet számít mindennél a lelke. És nem hitte volna, de iszonyúan hiányzol neki. Te. Aki vagy. A gondolataid, a nézésed, a hülyeségeid….és tudja,hogy nem szereted a focit, de mindent megtenne azért, hogy ott legyél vele és csúnyán nézz rá. Mindegy, csak legyél ott vele. Erre egy hosszú hétvége alatt jött rá. Ugyanazon a hosszú hétvégén, amikor te pedig rájöttél arra, hogy hiába vagy rá nagyon mérges, hiába haragszol rá, hiába érezted úgy, hogy felfordul tőle a gyomrod, igenis hiányzik Neked. A düh, a méreg elszáll, de ott marad egy érzés utána. Mégpedig az, hogy hiányzik. Nem valaki hiányzik mellőled, hanem Ő hiányzik. Az, ahogy rád néz, ahogy rád mosolyog, hiányzik a határozottsága, hiányzik ahogyan átölel, a csókja, a simogatása, a hosszú beszélgetéseitek. Minden, ami vele kapcsolatos. Egyszerűen csak Ő hiányzik. És amikor elgondolkodsz azon, hogy miért pont ugyanazon a hétvégén jöttetek rá mindketten ugyanerre, amikor előtte is volt 3 hétvége, amikor tudatosulhatott volna bennetek, akkor megfordul a fejedben, hogy talán azért, mert nektek dolgotok van egymással. És ez talán tényleg így van. Talán ezért éreztétek úgy 3 hét ismeretség után, mintha már évek óta ismernétek egymást?! Ezért kívántatok minden hófordulón boldog évfordulót egymásnak, pedig összesen még csak 9 hónapja ismeritek egymást! Tudod, hogy rajtad kívül mindenki úgy gondolja, hogy hülyeséget követsz el, ha megbocsátasz neki, de megbocsátani a legszebb dolog a világon!  És Te tudod, hogy ezt most meg kell lépned. Nem tudod mi fog kisülni belőle…..nem tudhatod, hogy mi fog történni…nem tudhatod,hogy pár hónap múlva nem mentek-e megint szét, de valamiért most nektek együtt kell lennetek….és csak bízol abban, hogy azért, mert titeket egymásnak rendelt a sors.